Ha már rizs, legyen barna, a barnarizsről

A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka, a világ összes konyhamûvészetének fontos alapanyaga. Több mint 40.000 fajtája ismert. 

Táplálkozástani szempontból a barna rizs a legértékesebb, …

hiszen rendkívül magas a rost-, a komplex szénhidrát- és a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szívvédõ élelemnek is tekinthetõ. A barnarizs külsõ borítása - azaz korparésze - tartalmaz egy vegyületet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag váltja ki a vérkoleszterinszint csökkenését. Louisiana állam egyetemén vizsgálatot végeztek, melyben arra keresték a választ, hogy a rizskorpa milyen mértékben képes a koleszterinszintet csökkenteni. A vizsgált személyek napi 100g rizskorpát fogyasztottak három héten át. A felmérés végén a vérkoleszterinszint átlagban 7 százalékkal, ezen belül a káros LDL-koleszterin-szint 10 százalékkal csökkent.

Rákmegelõzés
Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezért képes a bélperisztaltikát gyorsítani, a széklet mennyiségét növelni, a mérgezõ bomlástermékeket megkötni, a belekbõl kiüríteni. Nem csupán a vastagbél rosszindulatú elváltozásait lehet rizsfogyasztással megelõzni, hanem az emlõrák elõfordulási gyakorisága is csökkenthetõ. A magyarázat az, hogy a barnarizs rostanyaga megköti a béltraktusban lévõ nõi nemi hormont, így a vérben keringõ ösztrogénszint lecsökken. Ausztrál és kanadai kutatások eredménye szerint napi 28 g rost 38 százalékkal csökkenti az emlõrák kialakulásának kockázatát.

Rizsfajták
Vajon mi a különbség a barna, a fényezett és a vadrizs között? A hántolatlan rizsszemet nevezik barna rizsnek, vagy más néven cargorizsnek, amely szürkés színét a külsõ rétegrõl - ezüsthártyától - kapja. Ez a hártya takarja az endospermiumot (a mag belsõ tápláló szövete) és a csírát. A barna rizs korpatartalma 3 százalék, csírát 4 százalékban, míg endospermiumot 93 százalékban tartalmaz. A pelyvátlanított - fényezett - rizs rosttartalma lényegesen kevesebb, emellett vitaminokban is szegényebb. A rizs 86-90 százalékban szénhidrátot, 7-9 százalékban fehérjét, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat - methionint és lizint - tartalmaz.

Az alábbi táblázatból látható ugyan, hogy a barna rizs kalóriatartalma némileg magasabb (bár ez elenyésző), mint fehér, fényezett változatú testvéréé, azonban több vitamint, több rostanyagot és vitamint tartalmaz, fogyasztása tehát előnyösebb. A barna rizst hosszabb ideig kell fözni, míg megpuhul, ám ez ne legyen akadálya annak, hogy bevezessük étrendünkbe. Barna rizs választása esetén a jóllakottság érzés is tovább tartó, a vércukorszint sem ingadozik annyira.

 

  Barna rizs (100 gr) Fényezetlen rizs (100 gr)
Rost (mg) 2,4 1,4
Nátrium (mg) 3 6
Kálium (mg) 250 112
B1 vitamin (mikrogramm) 480 90
B2 vitamin (mikrogramm) 91 60
B6 vitamin (mikrogramm) 670 15
Biotin (mg) 12 1,4
Foszfor (mg) 325 90
kalcium (mg) 23 8
Magnézium (mg) 157 13
Energia (kcal) 379 3

A vadrizs - más néven indián rizs - elõnyös tulajdonsága a kedvezõen magas aminosav-tartalomban és B-vitamin-összetételben rejlik. Az észak-amerikai Nagy Tavak sekély vizû partjain honos rizsfajtát USA-ban az 1950-es évek óta termesztik, ekkor ismerték fel táplálkozás-élettani jelentõségét. Lignán nevû anyagtartalmánál fogva a csontritkulás megelõzésében is szerepet játszik, mivel az ösztrogénhormonnal megegyezõ anyagcserehatást vált ki.

0 Hozzászólás - “Ha már rizs, legyen barna, a barnarizsről”


  1. Nincs hozzászólás

Te mit gondolsz?

Spam protection by WP Captcha-Free